Fogadd el az iszlámot, kattints ide
Iszlám Al-Haq: Korán és Hadísz
(Az igaz iszlám)



Téma - 6 Rukun Iman Para Nabi dan Rasul (rukun iman no.4) Kisah para nabi Nuh

Versek keresési eredményei :
Összes vers : 89
25
Q.S Motorháztető (11:25)

وَلَقَدْ اَرْسَلْنَا نُوْحًا اِلٰى قَوْمِهٖٓ اِنِّيْ لَكُمْ نَذِيْرٌ مُّبِيْنٌ ۙ

wa laqad arsalnā nūḥan ilā qaumihī innī lakum nażīrum mubīn(un).

És valóban, elküldtük Noét népéhez (azt mondta): „Bizony, világos figyelmeztetés vagyok számotokra,


26
Q.S Motorháztető (11:26)

اَنْ لَّا تَعْبُدُوْٓا اِلَّا اللّٰهَ ۖاِنِّيْٓ اَخَافُ عَلَيْكُمْ عَذَابَ يَوْمٍ اَلِيْمٍ

allā ta‘budū illallāh(a), innī akhāfu ‘alaikum ‘ażāba yaumin alīm(in).

hogy ne imádj senki mást, csak Allahot. Őszintén félek, hogy egy nagyon fájdalmas napon büntetés vár rád.”


27
Q.S Motorháztető (11:27)

فَقَالَ الْمَلَاُ الَّذِيْنَ كَفَرُوْا مِنْ قَوْمِهٖ مَا نَرٰىكَ اِلَّا بَشَرًا مِّثْلَنَا وَمَا نَرٰىكَ اتَّبَعَكَ اِلَّا الَّذِيْنَ هُمْ اَرَاذِلُنَا بَادِيَ الرَّأْيِۚ وَمَا نَرٰى لَكُمْ عَلَيْنَا مِنْ فَضْلٍۢ بَلْ نَظُنُّكُمْ كٰذِبِيْنَ

fa qālal-mala'ul-lażīna kafarū min qaumihī mā narāka illā basyaram miṡlanā wa mā narākattaba‘aka illal-lażīna hum arāżilunā bādiyar-ra'y(i), wa mā narā lakum ‘alainā min faḍlim bal naẓunnukum kāżibīn(a).

Így szóltak népük hitetlen vezetői: „Nem látunk téged, hanem csak egy hozzánk hasonló (átlagos) embert, és nem látunk senkit, aki követ téged, csak az alacsony sorúakat közöttünk, akik gyorsan hisznek. Nem látjuk, hogy bármilyen előnyöd lenne velünk szemben, sőt, hazugnak tartunk téged.”


28
Q.S Motorháztető (11:28)

قَالَ يٰقَوْمِ اَرَءَيْتُمْ اِنْ كُنْتُ عَلٰى بَيِّنَةٍ مِّنْ رَّبِّيْ وَاٰتٰىنِيْ رَحْمَةً مِّنْ عِنْدِهٖ فَعُمِّيَتْ عَلَيْكُمْۗ اَنُلْزِمُكُمُوْهَا وَاَنْتُمْ لَهَا كٰرِهُوْنَ

qāla yā qaumi ara'aitum in kuntu ‘alā bayyinatim mir rabbī wa ātānī raḥmatam min ‘indihī fa ‘ummiyat ‘alaikum, anulzimukumūhā wa antum lahā kārihūn(a).

(Nuh) azt mondta: „Ó, népem! Mit gondolnátok, ha egyértelmű bizonyítékot kapnék az Uramtól, és irgalmat kapnék Tőle, míg (ez a kegyelem) titeket álcázva lenne? Vajon arra kényszerítenénk benneteket, hogy elfogadjátok, még akkor is, ha nem tetszik nektek?”


29
Q.S Motorháztető (11:29)

وَيٰقَوْمِ لَآ اَسْـَٔلُكُمْ عَلَيْهِ مَالًاۗ اِنْ اَجْرِيَ اِلَّا عَلَى اللّٰهِ وَمَآ اَنَا۠ بِطَارِدِ الَّذِيْنَ اٰمَنُوْاۗ اِنَّهُمْ مُّلٰقُوْا رَبِّهِمْ وَلٰكِنِّيْٓ اَرٰىكُمْ قَوْمًا تَجْهَلُوْنَ

wa yā qaumi lā as'alukum ‘alaihi mālā(n), in ajriya illā ‘alallāhi wa mā ana biṭāridil-lażīna āmanū, innahum mulāqū rabbihim wa lākinnī arākum qauman tajhalūn(a).

Ó, népem! Nem kérek tőletek gazdagságot (cserébe) az elhívásomért. A jutalmam csak Allahtól van, és soha nem utasítok ki senkit, aki hisz. Bizony, ők találkozni fognak Urukkal, ehelyett titeket ostoba népnek tartalak.


30
Q.S Motorháztető (11:30)

وَيٰقَوْمِ مَنْ يَّنْصُرُنِيْ مِنَ اللّٰهِ اِنْ طَرَدْتُّهُمْ ۗ اَفَلَا تَذَكَّرُوْنَ

wa yā qaumi may yanṣurunī minallāhi in ṭarattuhum, afalā tażakkarūn(a).

És ó, népem! Ki fog megmenteni Allahtól (a büntetéstől), ha elűzöm őket? Nem tanultok tőlem?


31
Q.S Motorháztető (11:31)

وَلَآ اَقُوْلُ لَكُمْ عِنْدِيْ خَزَاۤىِٕنُ اللّٰهِ وَلَآ اَعْلَمُ الْغَيْبَ وَلَآ اَقُوْلُ اِنِّيْ مَلَكٌ وَّلَآ اَقُوْلُ لِلَّذِيْنَ تَزْدَرِيْٓ اَعْيُنُكُمْ لَنْ يُّؤْتِيَهُمُ اللّٰهُ خَيْرًا ۗ اَللّٰهُ اَعْلَمُ بِمَا فِيْٓ اَنْفُسِهِمْ ۚاِنِّيْٓ اِذًا لَّمِنَ الظّٰلِمِيْنَ

wa lā aqūlu lakum ‘indī khazā'inullāhi wa lā a‘lamul-gaiba wa lā aqūlu innī malakuw wa lā aqūlu lil-lażīna tazdarī a‘yunukum lay yu'tiyahumullāhu khairā(n), allāhu a‘lamu bimā fī anfusihim, innī iżal laminaẓ-ẓālimīn(a).

És nem mondom nektek, hogy Allahtól származó élelmem és gazdagságom van, sem azt, hogy ismerem a láthatatlant, sem azt, hogy angyal vagyok, és azoknak sem mondom, akiket megvetnek a szemeitek: „Allah nem ad nekik jót. Allah tudja a legjobban, mi van a lelkükben. Bizony, a bűnösök közé tartoznék.”


32
Q.S Motorháztető (11:32)

قَالُوْا يٰنُوْحُ قَدْ جَادَلْتَنَا فَاَ كْثَرْتَ جِدَالَنَا فَأْتِنَا بِمَا تَعِدُنَآ اِنْ كُنْتَ مِنَ الصّٰدِقِيْنَ

qālū yā nūḥu qad jādaltanā fa akṡarta jidālanā fa'tinā bimā ta‘idunā in kunta minaṣ-ṣādiqīn(a).

Azt mondták: „Ó, Nuh! Bizony, vitatkoztál velünk, és elnyújtottad a vitádat ellenünk, hozd hát ránk a büntetést, amellyel fenyegettél, ha igazmondó vagy.”


33
Q.S Motorháztető (11:33)

قَالَ اِنَّمَا يَأْتِيْكُمْ بِهِ اللّٰهُ اِنْ شَاۤءَ وَمَآ اَنْتُمْ بِمُعْجِزِيْنَ

qāla innamā ya'tīkum bihillāhu in syā'a wa mā antum bimu‘jizīn(a).

(Nuh) így válaszolt: „Csak Allah büntethet meg titeket, ha akarja, és nem menekülhettek el.”


34
Q.S Motorháztető (11:34)

وَلَا يَنْفَعُكُمْ نُصْحِيْٓ اِنْ اَرَدْتُّ اَنْ اَنْصَحَ لَكُمْ اِنْ كَانَ اللّٰهُ يُرِيْدُ اَنْ يُّغْوِيَكُمْ ۗهُوَ رَبُّكُمْ ۗوَاِلَيْهِ تُرْجَعُوْنَۗ

wa lā yanfa‘ukum nuṣḥī in arattu an anṣaḥa lakum in kānallāhu yurīdu ay yugwiyakum, huwa rabbukum, wa ilaihi turja‘ūn(a).

És a tanácsom nem lesz hasznos számodra, még ha tanácsot is akarok adni, ha Allah félre akar vezetni téged. Ő a ti Uratok, és Hozzá fogtok visszatérni.”


35
Q.S Motorháztető (11:35)

اَمْ يَقُوْلُوْنَ افْتَرٰىهُۗ قُلْ اِنِ افْتَرَيْتُهٗ فَعَلَيَّ اِجْرَامِيْ وَاَنَا۠ بَرِيْۤءٌ مِّمَّا تُجْرِمُوْنَ ࣖ

am yaqūlūnaftarāh(u), qul iniftaraituhū fa ‘alayya ijrāmī wa ana barī'um mimmā tujrimūn(a).

Még ők (a hitetlenek) is azt mondták: „Csak kitalálta.” Mondd (Mohamed): „Ha kitalálom, akkor viselnem kell a bűnt, és megszabadulok a bűntől, amit elkövettek.”


36
Q.S Motorháztető (11:36)

وَاُوْحِيَ اِلٰى نُوْحٍ اَنَّهٗ لَنْ يُّؤْمِنَ مِنْ قَوْمِكَ اِلَّا مَنْ قَدْ اٰمَنَ فَلَا تَبْتَىِٕسْ بِمَا كَانُوْا يَفْعَلُوْنَۖ

wa ūḥiya ilā nūḥin annahū lay yu'mina min qaumika illā man qad āmana falā tabta'is bimā kānū yaf‘alūn(a).

És Noénak kinyilatkoztattatott: „Tudd, hogy néped között nem lesznek hívők, csak azok, akik igazán hisznek; ezért ne szomorkodj amiatt, amit tesznek.


37
Q.S Motorháztető (11:37)

وَاصْنَعِ الْفُلْكَ بِاَعْيُنِنَا وَوَحْيِنَا وَلَا تُخَاطِبْنِيْ فِى الَّذِيْنَ ظَلَمُوْا ۚاِنَّهُمْ مُّغْرَقُوْنَ

waṣna‘il-fulka bi'a‘yuninā wa waḥyinā wa lā tukhāṭibnī fil-lażīna ẓalamū, innahum mugraqūn(a).

És építsd a hajót a Mi kinyilatkoztatásaink felügyelete és útmutatása mellett, és ne beszélj Nekem a gonosztevőkről! Bizony, azok vízbe fognak fulladni.”


38
Q.S Motorháztető (11:38)

وَيَصْنَعُ الْفُلْكَۗ وَكُلَّمَا مَرَّ عَلَيْهِ مَلَاٌ مِّنْ قَوْمِهٖ سَخِرُوْا مِنْهُ ۗقَالَ اِنْ تَسْخَرُوْا مِنَّا فَاِنَّا نَسْخَرُ مِنْكُمْ كَمَا تَسْخَرُوْنَۗ

wa yaṣna‘ul-fulk(a), wa kullamā marra ‘alaihi mala'um min qaumihī sakhirū minh(u), qāla in taskharū minnā fa innā naskharu minkum kamā taskharūn(a).

És ő (Noé) elkezdte építeni a hajót. Valahányszor népének vezetői elhaladtak mellette, gúnyolták őt. Ő (Noé) azt mondta: „Ha ti gúnyoltok minket, mi is gúnyolódni fogunk rajtatok, ahogy ti gúnyoltok minket.”


39
Q.S Motorháztető (11:39)

فَسَوْفَ تَعْلَمُوْنَۙ مَنْ يَّأْتِيْهِ عَذَابٌ يُّخْزِيْهِ وَيَحِلُّ عَلَيْهِ عَذَابٌ مُّقِيْمٌ

fa saufa ta‘lamūn(a), may ya'tīhi ‘ażābuy yukhzīhi wa yaḥillu ‘alaihi ‘ażābum muqīm(un).

Akkor majd a jövőben tudni fogjátok, kit sújt megalázó büntetés, és kit örök büntetés."


40
Q.S Motorháztető (11:40)

حَتّٰىٓ اِذَا جَاۤءَ اَمْرُنَا وَفَارَ التَّنُّوْرُۙ قُلْنَا احْمِلْ فِيْهَا مِنْ كُلٍّ زَوْجَيْنِ اثْنَيْنِ وَاَهْلَكَ اِلَّا مَنْ سَبَقَ عَلَيْهِ الْقَوْلُ وَمَنْ اٰمَنَ ۗوَمَآ اٰمَنَ مَعَهٗٓ اِلَّا قَلِيْلٌ

Ḥattā iżā jā'a amrunā wafārat-tannūr(u), qulnaḥmil fīhā min kullin zaujainiṡnaini wa ahlaka illā man sabaqa ‘alaihil-qaulu wa man āman(a), wa mā āmana ma‘ahū illā qalīl(un).

Amíg meg nem jött a parancsunk, és a kemence (konyha) vizet bocsátott, azt mondtuk: „Töltsétek bele (az edénybe) az (állat)párokat (hímeket és nőstényeket), és (szintén) a családotokat, kivéve azokat, akiket az előző rendelet érintett, és (töltsétek be) azokat is, akik hisznek.” Kiderült, hogy Noéval csak néhány hívő volt.


41
Q.S Motorháztető (11:41)

۞ وَقَالَ ارْكَبُوْا فِيْهَا بِسْمِ اللّٰهِ مَجْرٰ۪ىهَا وَمُرْسٰىهَا ۗاِنَّ رَبِّيْ لَغَفُوْرٌ رَّحِيْمٌ

wa qālarkabū fīhā bismillāhi majrêhā wa mursāhā, inna rabbī lagafūrur raḥīm(un).

És azt mondta: „Mindannyian Allah nevét kiáltva szálljatok be (a hajóba), amikor vitorlát vesz és lehorgonyoz. Bizony, az én Uram Megbocsátó és Irgalmas.”


42
Q.S Motorháztető (11:42)

وَهِيَ تَجْرِيْ بِهِمْ فِيْ مَوْجٍ كَالْجِبَالِۗ وَنَادٰى نُوْحُ ِۨابْنَهٗ وَكَانَ فِيْ مَعْزِلٍ يّٰبُنَيَّ ارْكَبْ مَّعَنَا وَلَا تَكُنْ مَّعَ الْكٰفِرِيْنَ

wa hiya tajrī bihim fī maujin kal-jibāl(i), wa nādā nūḥunibnahū wa kāna fī ma‘ziliy yā bunayyarkam ma‘anā wa lā takum ma‘al-kāfirīn(a).

És a hajó vitorlázott, hegyek módjára sodorva őket a hullámokba. És Noé szólt a fiának, amikor (a gyermek) egy elhagyatott helyen volt: „Ó, fiam! Gyere fel (a hajóra) velünk, és ne légy a hitetlenekkel!”


43
Q.S Motorháztető (11:43)

قَالَ سَاٰوِيْٓ اِلٰى جَبَلٍ يَّعْصِمُنِيْ مِنَ الْمَاۤءِ ۗقَالَ لَا عَاصِمَ الْيَوْمَ مِنْ اَمْرِ اللّٰهِ اِلَّا مَنْ رَّحِمَ ۚوَحَالَ بَيْنَهُمَا الْمَوْجُ فَكَانَ مِنَ الْمُغْرَقِيْنَ

qāla sa'āwī ilā jabaliy ya‘ṣimunī minal-mā'(i), qāla lā ‘āṣimal-yauma min amrillāhi illā ma raḥim(a), wa ḥāla bainahumal-mauju fa kāna minal-mugraqīn(a).

(A fia) így válaszolt: „Olyan hegyen keresek menedéket, amely megvéd az árvíztől!” (Noé) azt mondta: „Senki sem véd meg Allah kínzásától ezen a napon, csak Allah, a Legirgalmasabb.” És a hullám gáttá válik kettőjük között; akkor ő (a gyermek) azok között volt, akik megfulladtak.


44
Q.S Motorháztető (11:44)

وَقِيْلَ يٰٓاَرْضُ ابْلَعِيْ مَاۤءَكِ وَيٰسَمَاۤءُ اَقْلِعِيْ وَغِيْضَ الْمَاۤءُ وَقُضِيَ الْاَمْرُ وَاسْتَوَتْ عَلَى الْجُوْدِيِّ وَقِيْلَ بُعْدًا لِّلْقَوْمِ الظّٰلِمِيْنَ

wa qīla yā arḍubla‘ī mā'aki wa yā samā'u aqli‘ī wa gīḍal-mā'u wa quḍiyal-amru wastawat ‘alal-jūdiyyi wa qīla bu‘dal lil-qaumiẓ-ẓālimīn(a).

És azt mondták: „Ó, föld! Nyeld le a vized, és ó, ég! (az eső!) álljon meg.” És a víz visszahúzódott, és a parancs teljesült, és a hajó lehorgonyzott a Judi-hegyen, és azt mondták: „Pusztuljanak az igazságtalan emberek!”


45
Q.S Motorháztető (11:45)

وَنَادٰى نُوْحٌ رَّبَّهٗ فَقَالَ رَبِّ اِنَّ ابْنِيْ مِنْ اَهْلِيْۚ وَاِنَّ وَعْدَكَ الْحَقُّ وَاَنْتَ اَحْكَمُ الْحٰكِمِيْنَ

wa nādā nūḥur rabbahū fa qāla rabbi innabnī min ahlī, wa inna wa‘dakal-ḥaqqu wa anta aḥkamul-ḥākimīn(a).

És Noé könyörgött Urának, mondván: „Ó, Uram, a fiam valóban a családomhoz tartozik, és ígéreted bizony igaz. Te vagy a legigazságosabb bíró.”


46
Q.S Motorháztető (11:46)

قَالَ يٰنُوْحُ اِنَّهٗ لَيْسَ مِنْ اَهْلِكَ ۚاِنَّهٗ عَمَلٌ غَيْرُ صَالِحٍ فَلَا تَسْـَٔلْنِ مَا لَيْسَ لَكَ بِهٖ عِلْمٌ ۗاِنِّيْٓ اَعِظُكَ اَنْ تَكُوْنَ مِنَ الْجٰهِلِيْنَ

qāla yā nūḥu innahū laisa min ahlik(a), innahū ‘amalun gairu ṣāliḥ(in), falā tas'alnī mā laisa laka bihī ‘ilm(un), innī a‘iẓuka an takūna minal-jāhilīn(a).

(Allah) azt mondta: „Ó, Nuh! Bizony, ő nem a családodból való, mert a tettei valóban nem jók, ezért ne kérj Tőlem olyat, amit nem ismersz (a lényegét). Azt tanácsolom neked, hogy (te) ne tartozz a buta emberek közé.”


47
Q.S Motorháztető (11:47)

قَالَ رَبِّ اِنِّيْٓ اَعُوْذُ بِكَ اَنْ اَسْـَٔلَكَ مَا لَيْسَ لِيْ بِهٖ عِلْمٌ ۗوَاِلَّا تَغْفِرْ لِيْ وَتَرْحَمْنِيْٓ اَكُنْ مِّنَ الْخٰسِرِيْنَ

qāla rabbi innī a‘ūżu bika an as'alaka mā laisa lī bihī ‘ilm(un), wa illā tagfir lī wa tarḥamnī akum minal-khāsirīn(a).

(Nuh) azt mondta: „Ó, Uram, valóban menedéket keresek Nálad, hogy olyasmit kérjek Tőled, aminek (lényegét) nem ismerem. Ha nem bocsátasz meg nekem, és (nem) könyörülsz rajtam, akkor biztosan a vesztesek közé tartozom.”


48
Q.S Motorháztető (11:48)

قِيْلَ يٰنُوْحُ اهْبِطْ بِسَلٰمٍ مِّنَّا وَبَرَكٰتٍ عَلَيْكَ وَعَلٰٓى اُمَمٍ مِّمَّنْ مَّعَكَ ۗوَاُمَمٌ سَنُمَتِّعُهُمْ ثُمَّ يَمَسُّهُمْ مِّنَّا عَذَابٌ اَلِيْمٌ

qīla yā nūḥuhbiṭ bisalāmim minnā wa barakātin ‘alaika wa ‘alā umamim mimmam ma‘ak(a), wa umamun sanumatti‘uhum ṡumma yamassuhum minnā ‘ażābun alīm(un).

Azt mondták: „Ó, Nuh! Jöjj le békével és áldással tőlünk, neked és minden veled lévő embernek (hívőnek). És vannak emberek, akiknek örömet okozunk (a földi életben), majd őket sújtja a fájdalmas büntetésünk.”


49
Q.S Motorháztető (11:49)

تِلْكَ مِنْ اَنْۢبَاۤءِ الْغَيْبِ نُوْحِيْهَآ اِلَيْكَ ۚمَا كُنْتَ تَعْلَمُهَآ اَنْتَ وَلَا قَوْمُكَ مِنْ قَبْلِ هٰذَاۚ فَاصْبِرْۚ اِنَّ الْعَاقِبَةَ لِلْمُتَّقِيْنَ ࣖ

tilka min ambā'il-gaibi nūḥīhā ilaik(a), mā kunta ta‘lamuhā anta wa lā qaumuka min qabli hāżā, faṣbir, innal-‘āqibata lil-muttaqīn(a).

Ez néhány a láthatatlan hírek közül, melyeket kinyilatkoztattunk neked (Mohamednek); te soha nem tudtál róla, és a néped sem tudta ezt korábban. Légy türelmes, bizony, a (jó) sors a jámboroknak jár.


23
Q.S Al-Mu'minun (23:23)

وَلَقَدْ اَرْسَلْنَا نُوْحًا اِلٰى قَوْمِهٖ فَقَالَ يٰقَوْمِ اعْبُدُوا اللّٰهَ مَا لَكُمْ مِّنْ اِلٰهٍ غَيْرُهٗۗ اَفَلَا تَتَّقُوْنَ

wa laqad arsalnā nūḥan ilā qaumihī fa qāla yā qaumi‘budullāha mā lakum min ilāhin gairuh(ū), afalā tattaqūn(a).

És bizony, elküldtük Noét a népéhez, majd azt mondta: „Ó, népem! Imádjátok Allahot, (mert) nincs más (imádásra méltó) isten számotokra Rajta kívül. Akkor miért nem félitek (Őt)?”


24
Q.S Al-Mu'minun (23:24)

فَقَالَ الْمَلَؤُا الَّذِيْنَ كَفَرُوْا مِنْ قَوْمِهٖ مَا هٰذَآ اِلَّا بَشَرٌ مِّثْلُكُمْۙ يُرِيْدُ اَنْ يَّتَفَضَّلَ عَلَيْكُمْۗ وَلَوْ شَاۤءَ اللّٰهُ لَاَنْزَلَ مَلٰۤىِٕكَةً ۖمَّا سَمِعْنَا بِهٰذَا فِيْٓ اٰبَاۤىِٕنَا الْاَوَّلِيْنَ ۚ

fa qālal-mala'ul-lażīna kafarū min qaumihī mā hāżā illā basyarum miṡlukum, yurīdu ay yatafaḍḍala ‘alaikum, wa lau syā'allāhu la'anzala malā'ikah(tan), mā sami‘nā bihāżā fī ābā'inal-awwalīn(a).

Így szóltak népük hitetlenjeinek vezetői: „Ez az ember nem más, mint egy hozzátok hasonló ember, aki nemesebb akar lenni nálatok. Ha Allah úgy akarta volna, küldött volna egy angyalt. Soha nem hallottunk (ilyen kiáltást) őseink (idejében).”


25
Q.S Al-Mu'minun (23:25)

اِنْ هُوَ اِلَّا رَجُلٌۢ بِهٖ جِنَّةٌ فَتَرَبَّصُوْا بِهٖ حَتّٰى حِيْنٍ

in huwa illā rajulum bihī jinnatun fa tarabbaṣū bihī ḥattā ḥīn(in).

Ő csak egy őrült ember, úgyhogy várj (légy türelmes) vele a megbeszélt időig."


26
Q.S Al-Mu'minun (23:26)

قَالَ رَبِّ انْصُرْنِيْ بِمَا كَذَّبُوْنِ

qāla rabbinṣurnī bimā każżabūn(i).

(Noé) így imádkozott: „Uram, segíts nekem, mert hazudtak nekem!”


27
Q.S Al-Mu'minun (23:27)

فَاَوْحَيْنَآ اِلَيْهِ اَنِ اصْنَعِ الْفُلْكَ بِاَعْيُنِنَا وَوَحْيِنَا فَاِذَا جَاۤءَ اَمْرُنَا وَفَارَ التَّنُّوْرُۙ فَاسْلُكْ فِيْهَا مِنْ كُلٍّ زَوْجَيْنِ اثْنَيْنِ وَاَهْلَكَ اِلَّا مَنْ سَبَقَ عَلَيْهِ الْقَوْلُ مِنْهُمْۚ وَلَا تُخَاطِبْنِيْ فِى الَّذِيْنَ ظَلَمُوْاۚ اِنَّهُمْ مُّغْرَقُوْنَ

fa auḥainā ilaihi aniṣna‘il-fulka bi'a‘yuninā wa waḥyinā fa iżā jā'a amrunā wafārat-tannūr(u), fasluk fīhā min kullin zaujainiṡnaini wa ahlaka illā man sabaqa ‘alaihil-qaulu minhum, wa lā tukhāṭibnī fil-lażīna ẓalamū, innahum mugraqūn(a).

Akkor kinyilatkoztattuk neki: „Építs egy hajót a mi felügyeletünk és irányításunk alatt, hogy amikor eljön a mi parancsunk, és a kemence (konyha) vizet bocsát ki, akkor tegyél bele (a hajóba) mindenféle embert párban, valamint családjaidat, kivéve azokat, akiket először (a kínzásra) szánnak közülük. És ne beszélj nekem a gonosztevőkről, mert bizony megfulladnak.”


28
Q.S Al-Mu'minun (23:28)

فَاِذَا اسْتَوَيْتَ اَنْتَ وَمَنْ مَّعَكَ عَلَى الْفُلْكِ فَقُلِ الْحَمْدُ لِلّٰهِ الَّذِيْ نَجّٰىنَا مِنَ الْقَوْمِ الظّٰلِمِيْنَ

fa iżastawaita anta wa mam ma‘aka ‘alal-fulki fa qulil-ḥamdu lillāhil-lażī najjānā minal-qaumiẓ-ẓālimīn(a).

És amikor te és akik veled vannak, a hajón lesztek, akkor mondjátok: „Dicsőség Allahnak, aki megmentett minket a gonosztevőktől!”


29
Q.S Al-Mu'minun (23:29)

وَقُلْ رَّبِّ اَنْزِلْنِيْ مُنْزَلًا مُّبٰرَكًا وَّاَنْتَ خَيْرُ الْمُنْزِلِيْنَ

wa qur rabbi anzilnī munzalam mubārakaw wa anta khairul-munzilīn(a).

És imádkozz így: „Ó, Uram, helyezz engem áldott helyre, és Te vagy a legjobb adakozó.”


30
Q.S Al-Mu'minun (23:30)

اِنَّ فِيْ ذٰلِكَ لَاٰيٰتٍ وَّاِنْ كُنَّا لَمُبْتَلِيْنَ

inna fī żālika la'āyātiw wa in kunnā lamubtalīn(a).

Bizony, abban (az eseményben) valóban voltak (Allah nagyságának) jelei; és bizony, kínt sújtottunk (Noé népét).


105
Q.S Ash-Su'ara (26:105)

كَذَّبَتْ قَوْمُ نُوْحِ ِۨالْمُرْسَلِيْنَ ۚ

każżabat qaumu nūḥinil-mursalīn(a).

Noé népe hazudott az apostoloknak.


106
Q.S Ash-Su'ara (26:106)

اِذْ قَالَ لَهُمْ اَخُوْهُمْ نُوْحٌ اَلَا تَتَّقُوْنَ ۚ

iż qāla lahum akhūhum nūḥun alā tattaqūn(a).

Amikor a testvérük (Noé) azt mondta nekik: „Miért nem vagytok istenfélők?


107
Q.S Ash-Su'ara (26:107)

اِنِّيْ لَكُمْ رَسُوْلٌ اَمِيْنٌ ۙ

innī lakum rasūlun amīn(un).

Bizony, megbízható apostol vagyok (elküldve) hozzátok,


108
Q.S Ash-Su'ara (26:108)

فَاتَّقُوا اللّٰهَ وَاَطِيْعُوْنِۚ

fattaqullāha wa aṭī‘ūn(i).

Féljétek hát Allahot, és engedelmeskedjetek nekem.


109
Q.S Ash-Su'ara (26:109)

وَمَآ اَسْـَٔلُكُمْ عَلَيْهِ مِنْ اَجْرٍۚ اِنْ اَجْرِيَ اِلَّا عَلٰى رَبِّ الْعٰلَمِيْنَ ۚ

wa mā as'alukum ‘alaihi min ajr(in), in ajriya illā ‘alā rabbil-‘ālamīn(a).

És nem kérek tőled semmilyen jutalmat ezért a meghívásért; az én jutalmam csak a világok Urától van.


110
Q.S Ash-Su'ara (26:110)

فَاتَّقُوا اللّٰهَ وَاَطِيْعُوْنِ

fattaqullāha wa aṭī‘ūn(i).

Féljétek hát Allahot, és engedelmeskedjetek nekem!”


111
Q.S Ash-Su'ara (26:111)

۞ قَالُوْٓا اَنُؤْمِنُ لَكَ وَاتَّبَعَكَ الْاَرْذَلُوْنَ ۗ

qālū anu'minu laka wattaba‘akal-arżalūn(a).

Azt mondták: „Hinnünk kellene benned, amikor a követőid aljas emberek?”


112
Q.S Ash-Su'ara (26:112)

قَالَ وَمَا عِلْمِيْ بِمَا كَانُوْا يَعْمَلُوْنَ ۚ

qāla wa mā ‘ilmī bimā kānū ya‘malūn(a).

(Nuh) így válaszolt: „Nincs tudomásom arról, hogy mit tesznek.”


113
Q.S Ash-Su'ara (26:113)

اِنْ حِسَابُهُمْ اِلَّا عَلٰى رَبِّيْ لَوْ تَشْعُرُوْنَ ۚ

in ḥisābuhum illā ‘alā rabbī lau tasy‘urūn(a).

Csak az én Uramnál van a számadásuk (tetteikről), ha csak megértenéd.


114
Q.S Ash-Su'ara (26:114)

وَمَآ اَنَا۠ بِطَارِدِ الْمُؤْمِنِيْنَ ۚ

wa mā ana biṭāridil-mu'minīn(a).

És nem fogom kiűzni a hívőket.


115
Q.S Ash-Su'ara (26:115)

اِنْ اَنَا۠ اِلَّا نَذِيْرٌ مُّبِيْنٌ ۗ

in ana illā nażīrum mubīn(un).

Én (ez) csak egy egyértelmű figyelmeztető vagyok.”


116
Q.S Ash-Su'ara (26:116)

قَالُوْا لَىِٕنْ لَّمْ تَنْتَهِ يٰنُوْحُ لَتَكُوْنَنَّ مِنَ الْمَرْجُوْمِيْنَۗ

qālū la'illam tantahi yā nūḥu latakūnanna minal-marjūmīn(a).

Azt mondták: „Ó, Noé! Ha nem hagyod abba, te is azok között leszel, akiket megköveznek.”


117
Q.S Ash-Su'ara (26:117)

قَالَ رَبِّ اِنَّ قَوْمِيْ كَذَّبُوْنِۖ

qāla rabbi inna qaumī każżabūn(i).

(Noé) azt mondta: „Ó, Uram, népem bizony hazudott nekem;


118
Q.S Ash-Su'ara (26:118)

فَافْتَحْ بَيْنِيْ وَبَيْنَهُمْ فَتْحًا وَّنَجِّنِيْ وَمَنْ مَّعِيَ مِنَ الْمُؤْمِنِيْنَ

faftaḥ bainī wa bainahum fatḥaw wa najjinī wa mam ma‘iya minal-mu'minīn(a).

Dönts hát köztem és közöttük, és ments meg engem és azokat, akik velem együtt hisznek.”


119
Q.S Ash-Su'ara (26:119)

فَاَنْجَيْنٰهُ وَمَنْ مَّعَهٗ فِى الْفُلْكِ الْمَشْحُوْنِ

fa anjaināhu wa mam ma‘ahū fil-fulkil-masyḥūn(i).

Aztán kimentettük Noét és azokat, akik vele voltak a súlyosan megrakott hajón.


120
Q.S Ash-Su'ara (26:120)

ثُمَّ اَغْرَقْنَا بَعْدُ الْبَاقِيْنَ

Ṡumma agraqnā ba‘dul-bāqīn(a).

Majd ezután vízbe fojtottuk azokat, akik hátramaradtak.


121
Q.S Ash-Su'ara (26:121)

اِنَّ فِيْ ذٰلِكَ لَاٰيَةً ۗوَمَا كَانَ اَكْثَرُهُمْ مُّؤْمِنِيْنَ

inna fī żālika la'āyah(tan), wa mā kāna akṡaruhum mu'minīn(a).

Bizony, az ilyen emberekben valóban vannak jelek (Allah hatalmának), de a legtöbbjük nem hisz.