وَلَمَّا جَاۤءَ مُوْسٰى لِمِيْقَاتِنَا وَكَلَّمَهٗ رَبُّهٗۙ قَالَ رَبِّ اَرِنِيْٓ اَنْظُرْ اِلَيْكَۗ قَالَ لَنْ تَرٰىنِيْ وَلٰكِنِ انْظُرْ اِلَى الْجَبَلِ فَاِنِ اسْتَقَرَّ مَكَانَهٗ فَسَوْفَ تَرٰىنِيْۚ فَلَمَّا تَجَلّٰى رَبُّهٗ لِلْجَبَلِ جَعَلَهٗ دَكًّا وَّخَرَّ مُوْسٰى صَعِقًاۚ فَلَمَّآ اَفَاقَ قَالَ سُبْحٰنَكَ تُبْتُ اِلَيْكَ وَاَنَا۠ اَوَّلُ الْمُؤْمِنِيْنَ
wa lammā jā'a mūsā limīqātinā wa kallamahū rabbuh(ū), qāla rabbi arinī anẓur ilaik(a), qāla lan tarānī wa lākininẓur ilal-jabali fa inistaqarra makānahū fa saufa tarānī, falammā tajallā rabbuhū lil-jabali ja‘alahū dakkaw wa kharra mūsā ṣa‘iqā(n), falammā afāqa qāla subḥānaka tubtu ilaika wa ana awwalul-mu'minīn(a).
És amikor Mózes eljött (munajat)-hoz az általunk meghatározott időben, és Isten (közvetlenül) szólt hozzá, (Mózes) azt mondta: „Ó, Uram, jelenj meg (magad) nekem, hogy láthassalak Téged!” (Allah) azt mondta: „Nem fogsz (képes) látni engem, de nézd a hegyet, ha az a helyén marad (ahogy szokott), biztosan láthatsz Engem.” Amikor tehát Ura kinyilatkoztatta (felségét) a hegynek, a hegy elpusztult, és Mózes elvesztette az eszméletét. Miután Mózes visszanyerte az eszméletét, azt mondta: „Dicsőség Néked, megbántam bűneidet, és én vagyok az első, aki hisz.”