۞ وَاِذِ ابْتَلٰٓى اِبْرٰهٖمَ رَبُّهٗ بِكَلِمٰتٍ فَاَتَمَّهُنَّ ۗ قَالَ اِنِّيْ جَاعِلُكَ لِلنَّاسِ اِمَامًا ۗ قَالَ وَمِنْ ذُرِّيَّتِيْ ۗ قَالَ لَا يَنَالُ عَهْدِى الظّٰلِمِيْنَ
wa iżibtalā ibrāhīma rabbuhū bikalimātin fa atammahunn(a), qāla innī jā‘iluka lin-nāsi imāmā(n), qāla wa min żurriyyatī, qāla lā yanālu ‘ahdiẓ-ẓālimīn(a).
És (emlékezz), amikor Ábrahámot néhány mondattal próbára tette az Ura, majd tökéletesen végrehajtotta azokat. Ő (Allah) azt mondta: „Bizony, téged tettelek az egész emberiség vezetőjévé.” Ő (Ibrahim) azt mondta: „És (szintén) a gyermekeimtől és unokáimtól?” Allah azt mondja: „(Igaz, de) Az ígéretem nem vonatkozik a gonosztevőkre.”
اِنَّ اِبْرٰهِيْمَ لَحَلِيْمٌ اَوَّاهٌ مُّنِيْبٌ
inna ibrāhīma laḥalīmun awwāhum munīb(un).
Ibrahim igazán kedves, gyengéd volt, és szeretett visszatérni (Allahhoz).
اِنَّ اِبْرٰهِيْمَ كَانَ اُمَّةً قَانِتًا لِّلّٰهِ حَنِيْفًاۗ وَلَمْ يَكُ مِنَ الْمُشْرِكِيْنَۙ
inna ibrāhīma kāna ummatan qānital lillāhi ḥanīfā(n), wa lam yaku minal-musyrikīn(a).
Valóban, Ibrahim imám volt (akit példaként használhatunk), Allahnak és a hanifnak engedelmeskedett. És nem tartozik a politeisták közé (akik Allah mellé társakat társítanak),
شَاكِرًا لِّاَنْعُمِهِ ۖاجْتَبٰىهُ وَهَدٰىهُ اِلٰى صِرَاطٍ مُّسْتَقِيْمٍ
syākiral li'an‘umih(ī), ijtabāhu wa hadāhu ilā ṣirāṭim mustaqīm(in).
Hálás az Ő áldásaiért. Allah kiválasztotta őt és az egyenes útra vezette.
ثُمَّ اَوْحَيْنَآ اِلَيْكَ اَنِ اتَّبِعْ مِلَّةَ اِبْرٰهِيْمَ حَنِيْفًا ۗوَمَا كَانَ مِنَ الْمُشْرِكِيْنَ
Ṡumma auḥainā ilaika anittabi‘ millata ibrāhīma ḥanīfā(n), wa mā kāna minal-musyrikīn(a).
Akkor azt nyilatkoztattuk ki neked (Mohamednek): „Kövesd Ábrahám igaz vallását, és ő nem lesz a politisztikusok között.”